Abstract
A catalogue of the pseudoscorpion types deposited in the Hungarian Natural History Museum (Budapest) is presented. The Collection of Soil Invertebrates at the Museum harbours type material of 60 described (49 valid) pseudoscorpion species or subspecies, belonging to 13 families and 33 genera. Most of these are types of species described by Ödön Tömösváry, Jenő Daday, Max Beier and Volker Mahnert, along with a handful described by Lodovico di Caporiacco, Mark Harvey and János Novák. Lists are also given of types of species that were, or might be expected to have been, deposited in HNHM but cannot now be located there. A lectotype is designated for Chelifer rutilans Tömösváry, 1883, which is considered a junior subjective synonym of Chelifer cancroides (Linnaeus, 1758) (syn. nov.).
References
Balogh, J., Endrődy-Younga, S. & Zicsi, A. (1965) The scientific results of the Hungarian Soil Zoological Expedition to the Brazzaville-Congo. A report on the collectings. Folia entomologica hungarica, 18, 213–280.
Beier, M. (1929) Die Pseudoscorpione des Wiener Naturhistorischen Museums. II. Panctenodactyli. Annalen des Naturhistorischen Museums in Wien, 42, 285–314.
Beier, M. (1932a) Pseudoscorpionidea I. Subord. Chthoniinea et Neobisiinea. Das Tierreich, 57, i–xx + 1–258.
Beier, M. (1932b) Pseudoscorpionidea II. Subord. C. Cheliferinea. Das Tierreich, 58, i–xxi + 1–294.
Beier M. (1934) Neue cavernicole und subterrane Pseudoscorpione. Mitteilungen über Höhlen- und Karstforschung, 1934, 53–59.
Beier, M. (1938) Vorläufige Mitteilungen über neue Höhlenpseudoscorpione der Balkanhalbinsel. Studien aus dem Gebiete der Allgemeinen Karstforschung, der Wissentschaftlichen Höhlenkunde, der Eiszeitforshung und den Nachbargebieten, 3 (8), 5–8.
Beier, M. (1939) Die Höhlenpesudoscorpione der Balkanhalbinsel. Studien aus dem Gebiete der allgemeinen Karstforschung, der Wissenschaftlichen Höhlenkunde, der Eiszeitforschung und den Nachbargebieten, 4 (10), 1–83.
Beier, M. (1948) Phoresie und Phagophilie bei Pseudoscorpionen. Österreichische Zoologische Zeitschrift, 1, 441–497.
Beier, M. (1964) The zoological results of Gy. Topá’ls collectings in South Argentina. 15. Pseudoscorpionidea. Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 56, 487–500.
Beier, M. (1965) Die Pseudoscorpioniden Neu-Guineas und der benachbarten Inseln. Pacific Insects, 7, 749–796.
Beier, M. (1969) Pseudoscorpionidea. Ergebnisse der zoologischen Forschungen von Dr. Z. Kaszab in der Mongolei. Reichenbachia, Dresden, 11, 283–286.
Beier, M. (1970) Ergebnisse der zoologischen Forschungen von Dr. Z. Kaszab in der Mongolei (Pseudoscorpionidea). Reichenbachia, Dresden, 13, 15–18.
Boros, I. (1957) The tragedy of the Hungarian Natural History Museum. Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici, 49, 491–505.
Caporiacco, L. di (1947) Arachnida africae orientalis, a dominibus Kittenberger, Kovács et Bornemisza lecta, in Museo Nationali Hungarico servata. Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 40, 97–257.
Csuzdi, C. & Zicsi, A. (2003) Earthworms of Hungary (Annelida: Oligochaeta, Lumbricidae). Hungarian Natural History Museum, Budapest, 271 pp.
Daday, J. (1880) A magyarországi álskorpiók. Értesítő az Erdélyi Múzeum-egyesület Orvos-Természet-Tudományi Szakosztályából, 5, 191–193.
Daday, J. [as Daday, E. von] (1889a) A Magyar Nemzeti Muzeum álskorpióinak áttekintése. Übersicht der Chernetiden des Ungarischen Nationalmuseums in Budapest. Természetrajzi Füzetek, 11, 111–136 + 165–192, pl. 4.
Daday, J. (1889b) Adatok a Kaukázus álskorpió-faunájának ismeretéhez. Természetrajzi Füzetek, 12, 16–22.
Daday, J. (1889c) Egy Braziliai új álskorpió-faj a Magyar Nemzeti Muzeum állattárában. Természetrajzi Füzetek, 12, 23–24.
Daday, J. (1889d) Újabb adatok a magyar-fauna álskorpióinak ismeretéhez. Természetrajzi Füzetek, 12, 25–28.
Daday, J. [as Daday, E. von] (1897) Pseudoscorpiones e Nova-Guinea. Természetrajzi Füzetek, 20, 475–480.
Dashdamirov, S. & Schawaller, W. (1992) Pseudoscorpions of the Caucasian fauna (Arachnida Pseudoscorpionida). Arthropoda Selecta, 1 (4), 31–72.
Dashdamirov, S. & Schawaller, W. (1995) Pseudoscorpions from Middle Asia, Part 4 (Arachnida: Pseudoscorpiones). Stuttgarter Beiträge zur Naturkunde (A), 522, 1–24.
Frivaldszky, J. (1865) Adatok a magyarhoni barlangok faunájához. Mathematikai és Természettudományi Közlemények, Vonatkozólag a Hazai Viszonyokra, 3, 17–53.
Frivaldszky, J. (2016) Frivaldszky János (1822-1895) az entomológus, akadémikus és muzeológus. Primaware Kiadó, Szeged, 54 pp.
Gardini, G. (2014) The species of the Chthonius heterodactylus group (Arachnida, Pseudoscorpiones, Chthoniidae) from the eastern Alps and the Carpathians. Zootaxa, 3887 (2), 101–137.
https://doi.org/10.11646/zootaxa.3887.2.1
Harvey, M.S. (1981) A checklist of the Australian Pseudoscorpionida. Bulletin of the British Arachnological Society, 5 (6), 237–252.
Harvey, M.S. (1986) The Australian Geogarypidae, new status, with a review of the generic classification (Arachnida: Pseudoscorpionida). Australian Journal of Zoology, 34, 753–778.
https://doi.org/10.1071/ZO9860753
Harvey, M.S. (2011) Cheiridium tetrophthalmum Daday, a new synonym of Larca lata (Hansen) (Pseudoscorpiones, Larcidae). Arachnologische Mitteilungen, 41, 31–33.
https://doi.org/10.5431/aramit4104
Harvey, M.S. (2013) Pseudoscorpions of the World, version 3.0. Western Australian Museum, Perth. Available from: http://museum.wa.gov.au/catalogues-beta/pseudoscorpions (accessed 2 March 2018)
Harvey, M.S., Gardini, G., Novák, J. (2018) Case 3736 – Garypus latus Hansen, 1884 (currently Larca lata; Arachnida, Pseudoscorpiones): proposed precedence over Garypus hungaricus Tömösváry, 1882. Bulletin of Zoological Nomenclature, 75, 16–20.
https://doi.org/10.21805/bzn.v75.a007
Herman, O. (1885) Tömösváry Ödön. Rovartani Lapok, 2 (1), 1–14.
Horváth, G. (1902) A Magyar Nemzeti Múzeum Állattára. I. Az állattár története. In: Nagy, G. (Ed.), A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene. Hornyánszky Viktor nyomdája, Budapest, pp. 211−258.
Judson, M.L.I. (1997) Catalogue of the pseudoscorpion types (Arachnida: Chelonethi) in the Natural History Museum, London. Occasional Papers on Systematic Entomology, 11, 1–54.
Kaszab, Z. (1983) Übersicht der Ergebnisse der Ungarischen Zoologischen Expeditionen in der Mongolischen Volksrepublik 1963–1968. In: Schuh, J. (Ed.), Erforschung der biologischen Ressourcen der Mongolischen Volksrepublik 3. Abteilung Wissenschaftspublizistik der Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg, Halle (Saale), pp. 71–101.
Korsós, Z. (2002) A 200 éves Magyar Természettudományi Múzeum Állattára. Állattani Közlemények, 87, 21–30
Korsós, Z. (2003) Ödön Tömösváry (1852–1884), pioneer of Hungarian myriapodology. Bulletin of the British Myriapod and Isopod Group, 19, 78–87.
Mahnert, V. (1974) Über höhlenbewohnende Pseudoskorpione (Neobisiidae, Pseudoscorpiones) aus Süd- und Osteuropas. Revue suisse de Zoologie, 81, 205–218.
https://doi.org/10.5962/bhl.part.76002
Mahnert, V. (1978a) Pseudoskorpione (ausgenommen Olpiidae, Garypidae) aus Congo-Brazzaville (Arachnida, Pseudoscorpiones). Folia Entomologica Hungarica, 31, 69–133.
Mahnert, V. (1978b) Weitere Pseudoskorpione (Arachnida Pseudoscorpiones) aus griechischen Höhlen. Annales Musei Goulandris, 4, 273–298.
Mahnert, V. (1980a) Chthonius (C.) hungaricus sp. n., eine neue Afterscorpion-Art aus Ungarn (Arachnida). Folia Entomologica Hungarica, 33, 279–282.
Mahnert, V. (1980b) Arachnids of Saudi Arabia. Pseudoscorpiones. Fauna of Saudi Arabia, 2, 32–48.
Mahnert, V. (1982) Die Pseudoscorpione (Arachnida) Kenyas, IV. Garypidae. Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, Budapest, 74, 307–329.
Mahnert, V. (1988) Die Pseudoskorpione (Arachnida) Kenyas. Familien Withiidae und Cheliferidae. Tropical Zoology, 1, 39–89.
https://doi.org/10.1080/03946975.1988.10539405
Mihályi, F. (1957) Mi égett el a Nemzeti Múzeumban? Élet és Tudomány, 12 (1), 7–12.
Muchmore, W.B. (1982) The genera Ideobisium and Ideoblothrus, with remarks of the family Syarinidae (Pseudoscorpionida). Journal of Arachnology, 10, 193–121.
Muchmore, W.B. (1991) Pseudoscorpions from Florida and the Caribbean area. 14. New species of Tyrannochthonius and Lagynochthonius from caves in Jamaica, with discussion of the genera (Chthoniidae). Florida Entomologist, 74 (1), 110–122.
https://doi.org/10.2307/3495247
Novák, J. (2014) Notes on two species of the cavernicolous subgenus Neobisium (Blothrus) Schiödte, 1847 (Arachnida: Pseudoscorpiones) from Transylvania (Romania), with a key to the species of the Carpathian Mountains. Zootaxa, 3796 (2), 394–400.
https://doi.org/10.11646/zootaxa.3796.2.11
Novák, J. (2017) Neobisium (N.) tothi sp. n., a new species from Hungary and Romania, and first records of Neobisium (N.) noricum Beier, 1939 from Hungary (Pseudoscorpiones: Neobisiidae). Turkish Journal of Zoology, 41, 416–423.
https://doi.org/10.3906/zoo-1607-19
Novák, J. & Harvey, M.S. (2018) New species and records of the pseudoscorpion genus Geogarypus (Pseudoscorpiones: Geogarypidae) from India, Sri Lanka and New Guinea. Zootaxa, 4394 (3), 417–427.
https://doi.org/10.11646/zootaxa.4394.3.7
Papp, G. (2016) A Természettudományi Múzeum és 1956. A Nemzeti Múzeumban pusztító tűzvész előzményei, körülményei és következményei. Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici, 108, 151–220.
Topál, Gy. (1963) The zoological results of Gy. Topál’s collectings in South Argentina. List of localities. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 46 pp.
Tömösváry, Ö. (1882) Egy új alak hazánk Arachnoida faunájában Zemplén megyéből. Természetrajzi Füzetek, 6, 226–228 + 296–298.
Tömösváry, Ö. (1883) A Magyar fauna álskorpiói. Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 18, 135–256.
Tömösváry, Ö. (1884) Adatok az álskorpiók ismeretéhez (Data ad cognitionem pseudoscorpionium). Természetrajzi Füzetek, 8, 16–27.